Oláh István 

---

JÖVEDELMEZŐ NYÚLTENYÉSZTÉS 

című könyvéből

Nagytestű óriások

Az óriás nyulak kitenyésztése a belga tenyésztők érdeme, akik a flandriai Gent vidékén a múlt század második felében már megalakították az óriástenyésztők első egyesülését (Het Heerhof). A fajta származása máig is vitatott, legvalószínűbb az a feltevés, hogy tenyészkiválasztás útján a belga parlagi nyúlból állították elő, esetleg francia kosorrúval keresztezve.

   A nagytestű belga óriás tenyésztését igen hamar átvették más országok is. Németországba 1880-90 között vitték be először, és innen terjedt tovább Kelet-Európa felé.

   A különböző országokban az eltérő környezeti tényezők, tenyésztői célkitűzések és egyes hazai fajtákkal történt keresztezések hatására a fajta jellege némileg megváltozott. Németországban például az első bevitt állatok 4-5 kg súlyúak voltak és csak ritkán érték el a 6 kg-ot. Heintz mérései szerint az 1900 és 1910 közötti kiállításokon bemutatott belga óriások átlagos súlya és törzshosszúsága a következőképpen alakult:

                             Súly                              Törzshosszúság

1900                     7,0 kg                           60-62 cm

1905                     7,5 kg                           68,5 cm

1910                     7,75 kg                         72 cm

   Tehát míg a testsúly 10 év alatt alig növekedett, addig a törzshosszúság jelentősen megnőtt, ami az akkori sporttenyésztési iránynak megfelelően hosszabb, megnyúltabb testű állatokat eredményezett.

   A megváltozott jelleg sok országban arra ösztönözte a mindig újabb fajtákat kereső tenyésztőket, hogy az így kialakult típusokat új fajtaként kezeljék, saját nemzeti nevet adva nekik, ezért a hasonló eredetű óriások ma sokféle néven találhatók meg a szakirodalomban (Deutsche Riesen, Flemish Giant, magyar óriás stb.)

   A magyar óriás fajta nem nemkívánatos tulajdonságainak felszámolását és a fajta egyöntetűségének kialakítását sokáig késleltette, hogy ennél a fajtánál tartotta magát legtovább a sportjellegű szemlélet, és még országos kiállításokon is hosszú időn keresztül azoknak az állatoknak ítélték oda a legmagasabb díjakat, melyek tenyésztése gazdasági szempontból egyáltalán nem kívánatos. Az utóbbi években ezen a területen is jelentős változás tapasztalható. Az "árutermelő szemlélet" kifejlesztésével és a kiállítási bírálatoknál a hústermelő típus előnyben részesítésével egyre javul a magyar óriás testformája, húsoltsága és egyöntetűsége.

   A magyar óriásnál jelenleg még megtalálható hibák tehát nem azt jelentik, hogy a fajta tenyésztésével a jövőben nem érdemes foglalkozni, hanem azt, hogy az előnytelen tulajdonságokat mielőbb igyekezzünk megszüntetni, és az óriások jó fejlődési erélyét a hústermelésben törekedjünk kihasználni. A tenyészkiválasztásnál ezért a legszigorúbban ki kell selejtezni a rossz húsformákat mutató, vagy gyenge tenyésztulajdonságú és laza prémű állatokat, sőt családokat is. Egyedül a zömök, széles hátú és mellkasú, telt farizomzatú, jól szaporító és nevelő egyedeket szabad továbbtenyészteni. A gazdasági szempontból értékes hústermelő típus kialakítása az 5,5-7,0 kg-os kifejlettkori súlyú állatoktól várható. Azért sem érdemes nagyobb testsúlyra törekedni, mert a testtömeg további növelése már egyébb értémérő tulajdonságok leromlásával jár együtt.

Oldal: A magyar óriásnyúlról (1968)
A MAGYAR ÓRIÁSNYÚL - © 2008 - 2024 - magyaroriasnyul.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat