Dr. Viniczay László

---

a jövedelmező óriásnyúl tenyésztés gyakorlati kézikönyve

című könyvéből

"Magyar hazánk szélsőséges időjárási viszonyai mellett sem a belgaóriás sem a német óriásnyúl nem vált be. Innen ered az a felfogás, hogy az óriásnyúl igen kényes fajta. Ugyanis főként Németországban az óriásnyulak kitenyésztésénél mesterséges módokhoz is folyamodtak, hogy csak egyet említsek, fűtöttek állataiknak. Természetes tehát, hogy ugyanezen az állatok a mi éghajlati viszonyaink mellett - szabad ég alatt ketrecezve - megnáthásodtak, szemgyulladást, tüdőgyulladást kaptak és aránylag gyenge ellenállóképességük miatt gyorsan elpusztultak.

Az 1910-es évek elején hazánkba került belgaóriások utódai azonban megedződtek, a magyar időjárás viszonyaihoz idomultak: akklimatizálódtak. Sajnos számuk az 1914-1918-as években bekövetkezett világégés folyamányaként nagyon megfogyatkozott. Ez a megmaradt kevés számú állat lett mégis a >>magyar óriásnyúl>> kitenyésztésének alapanyaga. Ezt felhasználva és a világháború után behozott németóriásnyulakkal keresztezve egy újabb óriásfajta kezdett kialakulni, melynek típusát vitéz Andrassovich Géza m. kir. Gazdasági felügyelő úr, a hazai nyúltenyésztés ügyének fáradhatatlan híve, báró Lipthay Frigyesné úrnő telepén kitenyésztett óriás bakban látta. Ez az óriásnyúl, mint Andrassovich Géza írja: már eltér a német felfogástól, amennyiben rövidebb ennek a fenomenális törzsbaknak a gerincoszlopa, annyival öblösebb a mellkasa és muskulozusabbak az idomai.

Ezen az eredményen felbuzdulva nekünk fiatal tenyésztőknek feladta a leckét, hogy tenyésszük ki a magyar gazdasági nyúlfajtát, amely igénytelen, edzett, súlyos, mert vaskos s melynek öblös mellkasában erős, egészséges tüdő helyezkedik el, széles medencéjében pedig a szaporodó szerveknek és az eljövendő utódoknak is kellő helye van. A szín, a fül és tetszetős külső másodrangú kérdéssé zsugorodott.

Mi pedig hozzá láttunk a munkához csendben és kitartóan. A kísérleteket Szegeden, Major Ákos barátom és egyidőben e sorok írója Székesfehérváron anélkül végeztük, hogy egymás létezéséről és munkájáról tudomásunk lett volna. A kísérlet abból állot, hogy a háború előtt behozott belgaóriásnyulaktól származott állatokat a kisebb testű, mintegy 4-5 kg súlyú úgynevezett>> magyarbelgákat >> az újonnan behozott német óriásnyúllal  a színeket is keverve, kereszteztük. Az utódokat gondos kiválasztással tökéletesítettük, az időjárás zordságainak kitéve edzettségüket és ellenálló képességüket fokoztuk.

Az alapgondolat az volt, hogy mi mezőgazdasági államban élünk, nem kell nekünk mesterségesen nyújtogatott, púpos vagy görnyedt hátú, hosszú fülű szörnyeteg: nekünk gazdasági állat, haszonállat kell.

A cél pedig az volt, hogy igénytelen, edzett és gyorsan fejlődő nyúlfajtát állítsunk elő, ami azonban nagytestű, tehát óriásnyúl maradjon. Az eredmény a célkitűzéseknek megfelelően minkettőnk telepén meglepően csaknem teljesen egyező volt és megjelent a magyar óriásnyúl: a belga és a német óriásnyúl magyar változata."

                                                                          

Oldal: A magyar óriásnyúlról (1941)
A MAGYAR ÓRIÁSNYÚL - © 2008 - 2024 - magyaroriasnyul.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat